Ha (amikor!) megállok a Szent Gellért téren a pirosnál jobbra pozicionálva, aranyosan és kedvesen, nagyon szépen kérem az addig mögöttem haladó extrasportos kolegákat, hogy ne mellettem álljanak meg, lehetőleg kettesével (azaz a szembejövőkkel közvetlen átellenben), mert muszáj elhinniük, hogy ha (amikor!) a lámpa zöldre vált, én rövidesen és hatékonyan felgyorsulok a kívánt sebességre, tehát nem fognak tudni beelőzni, viszont a szembejövők majdnem bizonyosan szembe fognak jönni, tehát vagy megpróbálnak bevágni elém a helyzetet rosszul felmérő biciklistársak (nem sikerül), vagy satufékezve visszasorolnak mögém.
Sértett önérzet, bosszúszomj, engem csak azért is megelőzni akarás, szembejövők, satufék, csikorgó gumik, csikorgó fogak, végül Margit hídnál kibillent lelki egyensúlyú kolléga lekanyarodik, és elteker.
Szerintem nem szeret.
Utolsó kommentek